2013. január 31., csütörtök

Hungarikum sütemények 1-Rigó Jancsi

A mai napon nem másról szól a bejegyzésem mint  a hungarikum süteményekről amiket sokan ismernek de az igazi történetüket kevésbé.Lássuk hát.



A Rigó Jancsi története:
Ki volt Rigó János?
 Rigó János 1858-ban született Pákozdon. Nagyon tehetségesen hegedült, cigányprímásként .Egy augusztusi napon keresztelték meg az anyakönyv szerint. Édesapja Rigó János, édesanyja Kovács Mária. 11 gyerekük született, Jancsi a második volt. Már egészen fiatalon az egyik leghíresebb cigányprímás, Barcza József zenekarában játszott Székesfehérváron, később Budapesten.

Aztán valószínűleg Jancsi összeveszett Barczával és saját zenekart alapított, ahol már ő volt a prímás.Nagykanizsáról Pestre került, majd a legjobb zenészekből összeválogatott zenekarával fellépett Európa számos nagyvárosában, és Amerikába is eljutott. 

Visszaemlékezések szerint Rigó Jancsi nem volt kifejezetten szép ember – arcát himlőhelyek csúfították –, viszont behízelgő modorával, bravúros játékával bárkit könnyen le tudott venni a lábáról.

A cigányprímás igen népszerű volt játéka okán is, a szenzációra éhes közönség azonban egy mesébe illő szerelmi történet kapcsán foglalkozott vele a legtöbbet. Különböző források eltérően nyilatkoznak arról, hol és hogyan is kezdődött ez az elsöprő érzelem.

Ugyanebben az évben, 1896-ban egy este eljött vacsorázni a Paillard-ba a belga Chimay herceg és annak alig 23 éves felesége, Clara Ward. A herceg neve egyébként pontosan így hangzott: Marie Joseph Anatole Elie de Riquet de Caraman. Aznap is éppen Rigó Jancsi hegedült – ahogyan majdnem minden este. Az első pillanatban szerelem szövődött a hercegné és Jancsi között.

Ekkor persze még Clara Ward ezt nem vallotta be a hercegnek, vagyis a férjének. De feltűnően egyre többet jártak a Paillard-ba vacsorázni. Nem kellett hozzá sok idő, hogy Jancsi már csak a nőnek hegedüljön.
Egy nap aztán a hercegné megszökött a férjétől – Jancsi szöktette meg.



Jancsi is elvált feleségétől, Barcza Mariskától. A történet nagy port kavart, nagyjából olyan érdeklődés kísérte, mint a mai „sztárok” magánéletét, számos lap, köztük a Mikszáth Kálmán főszerkesztésével működő Országos Hírlap is tudósított a válóperről.

A mesebeli történet megihlette az írókat, költőket is. Állítólag Heltai Jenő írta ezt a gúnyverset Chimay hercegről.
„Hogy ingatag az asszony / megmondta Rigoletto / az én megszégyenítőm / a czigány Rigó lett ó.”


Clara többször üzent is a lapok hasábjain. Nyílt leveleket írt franciául, amelyeket persze az újságok le is hoztak, hiszen ahol megjelent Clara Ward levele, biztosan azonnal elfogytak a lapok. A nyílt leveleiben a sorstársainak üzent. Azt írta, hogy ne áldozzák fel álmaikat pusztán azért, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, vagy valamilyen pozíció kedvéért. Álljanak ki magukért, valósítsák meg az álmaikat, éljék meg az érzelmeiket. Legyen az ő élete példa mások számára.

Clara Ward tehát az 1890-es évek végén nyíltan támogatta a női emancipációt és le akarta bontani a merev társadalmi konvenciók falait.

1897 végén Egyiptomba ment a pár – Rigó Jancsi és Clara Ward. Kairóban éltek néhány hónapig, ahol állítólag Jancsi versenyistállót üzemeltetett.

Az 1900-as évek elején hazalátogattak Budapestre – akkor már nagyon híresek voltak. A Rémy szállodában szálltak meg, a Blaha Lujza téren. Rendőröknek kellett vigyázni a celeb pár testi épségére, ugyanis a rajongók éjjel-nappal látni akarták őket. Egyes állítások szerint a Rémy hotel egyik cukrásza készítette először a híres süteményt, a Rigó Jancsit – éppen akkor, amikor Jancsiék ott voltak. Clara és Jancsi szerelmét akarta kifejezni a süteménnyel.
  A cukrász, aki készítette – és akinek a nevét nem tudjuk – marketingfogásként (akkor még nem így hívták) Rigó Jancsiról nevezte el a sütit. Számítása beigazolódott, a rigójancsi hatalmas népszerűségre tett szert.



Amikor már egyre inkább érezték, hogy kezd fogyni a pénzük. A hercegi család természetesen a válás után nem adott már pénzt Clarának, de a saját családja sem.
Jancsi színpadra állt, és – a korabeli írásos dokumentumok szerint – 1000 dollárt kért havonta. A színpadra egyébként ketten álltak – Jancsi hegedült, felesége táncolt és énekelt.

Ezen kívül Clara kitalálta, hogy képeslapokat készíttet saját magáról. Rendszeresen dús idomaira feszülő
fehér ruhában fotóztatta magát – minden elképzelhető pózban. Azt akarta, hogy az egész világ gyönyörködhessen az akkor szépségideálnak számító idomaiban.

    A képeslapok világszerte roppant kelendőek voltak. Akkoriban rendkívül ritka volt az ilyen fotó vagy kép, ezek a lapok polgárpukkasztóak voltak. Voltak pikánsabb képek, amelyeken félmeztelenül fotózták Clarát, de azokhoz csak a párizsi fotósnál lehetett hozzájutni – nem is kevés pénzért.

Viszont nem sokáig, mert a párizsi törvényszék nyomozást indított az ügyben, majd ezeket a képeket el is kobozta.


A szerelem sajnos nem volt örökéletű: körülbelül tíz év után különváltak Clara nem volt hűséges típus. az 1900-as évek elejére megromlott a kapcsolata Jancsival.

Rövid időn belül Clara kétszer is megházasodott, a szőke ex-hercegné.Mind a kétszer egy-egy olasz férfihez ment hozzá. Padovában, 1916-ban halt meg magányosan és szegényen egy sötét hotelszobában. 43 éves volt. A helyi szegények temetőjében temették el.


Rigó Jancsi – miután Clara elhagyta – az Egyesült Államokba, New Yorkba utazott. Az East-Houston Streeten, a Little Hungary nevű étteremben hegedült. A vendéglő úgy reklámozta, hogy ott játszik a világ leghíresebb cigányzenésze. Viszont ott már nem volt akkora sikere, mint Európában.

Ami biztos, hogy 1905 februárjában ellátogatott az étterembe Teddy Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke is. Jancsi eljátszotta neki a Magyar Rapszódiát. Ez volt valószínűleg a legnagyobb sikere New Yorkban.

Rigó Jancsi 1927-ben halt meg New Yorkban, egy harlemi kórházban. Asztma és tüdőgyulladás okozta a halálát. A findagrave adatai szerint a Kensico temetőben temették el. A temető adatlapján ugyan Jancsi születési ideje nem stimmel, de ez azért van, mert nem tudták Amerikából beazonosítani, hogy pontosan mikor született.

A romantikus történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. Rigó Jancsi nevét nem csupán sütemény őrzi: egy 2004-ben létrejött angol rock zenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyőz.


A poszt elkészítésében nagy segítségemre volt a faktor.hu cikke és képanyaga.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése