Stühmer gyár története

Kedves olvasó sajnos egy időre a sparhelt blog megáll egy picit pihenni és feltöltődni és új cikkeket készítek.

De addig is itt az utolsó nagy nyári két részes sorozatom. A Sparhelt blogon eddig bemutattam a 20 század két leghíresebb sütőpor gyárosát. Azonban egy jó süteményhez nem csak sütőpor kell, hanem jó csokoládé is.

Éppen ezért ismerjétek meg Stühmer Frigyes történetét a magyar csokoládé gyártás atyját.

Kezdetek:

 A Stühmer gyár története 1868-ban kezdődött a Józsefvárosban, Stühmer Frigyes irányításával, aki a cukorkakészítés mesterségét Ludwigslustban sajátította el a Schulze és Társa cégnél. Huszonöt évesen Nagy Ferenc felkérésére tért haza, hogy átvegye az Ősz  ma a Szentkirályi utca 8-ban található kis cukorkaüzemének vezetését. Alig telt el két év, és Stühmer megvásárolta az üzemet.

Az alapító

Kezdetben csak cukorkával foglalkozott, és feltett szándéka volt, hogy a káros festékekkel kevert, az egészségre ártalmas cukorkákat kiszorítja majd a piacról. Majd pár év elteltével elkezdte a szaloncukor nagyüzemi gyártását, készített csokoládé bonbonokat, karácsonyi és húsvéti figurákat is. Itthon akkoriban nyílt tűzön, üstökben főzték a cukrot, amíg az nem karamellizálódott, enyhén barna nem lett. Frigyes vezette be először Magyarországon, hogy a finomabb minőség érdekében zárt üstben és gőzzel készítsék az édességet. Még saját kazánt is felszereltetett az akkori Ősz utcában.

1883-ban épített csokoládégyárat is, és ő volt az, aki meghonosította Magyarországon, a nagyüzemi csokoládégyártást. Drezdából gőzgépeket hozatott, megteremtette a hazai csokoládégyártást. Még Kugler Henrik is tőle vásárolta a csokoládé mártó masszát. 1885-ben a Budapesti cukrászdájába

Sikerrel szerepelt többek között 1885-ben a Budapesti Általános Kiállításon, ahol munkásságát I. Ferenc koronás magyar érdemkereszttel ismerte el. Ám fiatalon, a gyáralapító a túlhajszolt munka miatt negyvenhét évesen meghalt. .  Hat kiskorú gyermeket hagyva hátra. Özvegye és sógora, majd később kisebbik fia (a nagyobbik, ifjabb Stühmer Frigyes gyerekorvos lett), Stühmer Géza fejlesztette tovább az édes céget.

Tulajdonosváltás a cég újra virágzik:

Stühmer Frigyes felesége és annak testvére, Koob Géza takarékos gazdálkodással tudták csak megmenteni a gyárat a következő generáció számára. Amikor a másodszülött fiú, Stühmer Géza átvette az örökséget, úgy tűnt, elszáguldott mellettük az idő. A mentőövet az 1907-es ipartörvény jelentette, ami lehetővé tette, hogy állami támogatással a teljes gépparkot lecseréljék. Ekkor született meg a  fióküzlet-hálózat gondolata is. Első üzletüket a Margit körúton nyitották meg 1912-ben.

Hazai kirakat

Hazai bolt belső

Párizsi bolt.

Az országban a két világháború között aztán több mint hatvan fióküzletük és 150 lerakatuk nyílt, ahol angyalfejes pulton, tükrös vitrinből árulták az édességet. Párizsban és Abbáziában is működött Stühmer-lerakat.

Stühmerék találták fel 1934-ben a csokimikulás ősét, sőt a csokinyuszit is. Ez idő tájt, 1941-ben került először a boltok polcaira, a Tibi, amit az alapító dédunokájáról neveztek el.

 

A Frutti nevű gyümölcsös karamellát is ez a cég főzte ki, sőt a Zizit is.

Elindul a Szerencsi csoki gyár:

A cég - melyet a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet hozott létre - a 20-as évek derekán indult igazán fejlődésnek, amikor a svájci állampolgárságú Liechti Frigyes, a temesvári csokoládégyár korábbi igazgatója került az üzem élére, s nyomban korszerű gépeket és szakembereket hozatott Németországból.

Kezdetben továbbra is csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak: 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett "cicás" kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral.

Igencsak meghökkentek a szerencsiek 1923-ban, amikor a városban két évvel korábban alapított Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy szép napon kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy tábla csokoládéval.

A Stühmeristák:

A csokoládégyár fejlődött, Géza megvette a Szentkirályi utcai palotát. A hátsó részben irodákat alakított ki a földszinttől a harmadik emeletig. A csomagoló- és raktárhelyiségek mellett a Stühmer-dolgozók itt kaptak szolgálati lakást. Itt élt Géza, a gépkocsivezető, a gyár lakatosa, itt a főmérnök, az ügyvéd, az egyik részvényes igazgató, valamint Singer bácsi, a viceházmester. Karácsonykor a ház minden lakója kapott a stühmeristáktól desszertet.

Ma a történetünk eddig tartott, de a jövő héten mesélek az államosításról és az utána következő időszakról. továbbá hozok pár érdekes történetet is a céggel kapcsolatban.