Hungarikum sütemények 1-Rigó Jancsi

A mai napon nem másról szól a bejegyzésem mint  a hungarikum süteményekről amiket sokan ismernek de az igazi történetüket kevésbé.Lássuk hát.

A Rigó Jancsi története:

Ki volt Rigó János?

 Rigó János 1858-ban született Pákozdon. Nagyon tehetségesen hegedült, cigányprímásként .Egy augusztusi napon keresztelték meg az anyakönyv szerint. Édesapja Rigó János, édesanyja Kovács Mária. 11 gyerekük született, Jancsi a második volt. Már egészen fiatalon az egyik leghíresebb cigányprímás, Barcza József zenekarában játszott Székesfehérváron, később Budapesten.

Aztán valószínűleg Jancsi összeveszett Barczával és saját zenekart alapított, ahol már ő volt a prímás.Nagykanizsáról Pestre került, majd a legjobb zenészekből összeválogatott zenekarával fellépett Európa számos nagyvárosában, és Amerikába is eljutott. 

Visszaemlékezések szerint Rigó Jancsi nem volt kifejezetten szép ember – arcát himlőhelyek csúfították –, viszont behízelgő modorával, bravúros játékával bárkit könnyen le tudott venni a lábáról.

A cigányprímás igen népszerű volt játéka okán is, a szenzációra éhes közönség azonban egy mesébe illő szerelmi történet kapcsán foglalkozott vele a legtöbbet. Különböző források eltérően nyilatkoznak arról, hol és hogyan is kezdődött ez az elsöprő érzelem.

Ugyanebben az évben, 1896-ban egy este eljött vacsorázni a Paillard-ba a belga Chimay herceg és annak alig 23 éves felesége, Clara Ward. A herceg neve egyébként pontosan így hangzott: Marie Joseph Anatole Elie de Riquet de Caraman. Aznap is éppen Rigó Jancsi hegedült – ahogyan majdnem minden este. Az első pillanatban szerelem szövődött a hercegné és Jancsi között.

Ekkor persze még Clara Ward ezt nem vallotta be a hercegnek, vagyis a férjének. De feltűnően egyre többet jártak a Paillard-ba vacsorázni. Nem kellett hozzá sok idő, hogy Jancsi már csak a nőnek hegedüljön.
Egy nap aztán a hercegné megszökött a férjétől – Jancsi szöktette meg.

Jancsi is elvált feleségétől, Barcza Mariskától. A történet nagy port kavart, nagyjából olyan érdeklődés kísérte, mint a mai „sztárok” magánéletét, számos lap, köztük a Mikszáth Kálmán főszerkesztésével működő Országos Hírlap is tudósított a válóperről.

A mesebeli történet megihlette az írókat, költőket is. Állítólag Heltai Jenő írta ezt a gúnyverset Chimay hercegről.
„Hogy ingatag az asszony / megmondta Rigoletto / az én megszégyenítőm / a czigány Rigó lett ó.”


Clara többször üzent is a lapok hasábjain. Nyílt leveleket írt franciául, amelyeket persze az újságok le is hoztak, hiszen ahol megjelent Clara Ward levele, biztosan azonnal elfogytak a lapok. A nyílt leveleiben a sorstársainak üzent. Azt írta, hogy ne áldozzák fel álmaikat pusztán azért, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, vagy valamilyen pozíció kedvéért. Álljanak ki magukért, valósítsák meg az álmaikat, éljék meg az érzelmeiket. Legyen az ő élete példa mások számára.

Clara Ward tehát az 1890-es évek végén nyíltan támogatta a női emancipációt és le akarta bontani a merev társadalmi konvenciók falait.

1897 végén Egyiptomba ment a pár – Rigó Jancsi és Clara Ward. Kairóban éltek néhány hónapig, ahol állítólag Jancsi versenyistállót üzemeltetett.

Az 1900-as évek elején hazalátogattak Budapestre – akkor már nagyon híresek voltak. A Rémy szállodában szálltak meg, a Blaha Lujza téren. Rendőröknek kellett vigyázni a celeb pár testi épségére, ugyanis a rajongók éjjel-nappal látni akarták őket. Egyes állítások szerint a Rémy hotel egyik cukrásza készítette először a híres süteményt, a Rigó Jancsit – éppen akkor, amikor Jancsiék ott voltak. Clara és Jancsi szerelmét akarta kifejezni a süteménnyel.
  A cukrász, aki készítette – és akinek a nevét nem tudjuk – marketingfogásként (akkor még nem így hívták) Rigó Jancsiról nevezte el a sütit. Számítása beigazolódott, a rigójancsi hatalmas népszerűségre tett szert.



Amikor már egyre inkább érezték, hogy kezd fogyni a pénzük. A hercegi család természetesen a válás után nem adott már pénzt Clarának, de a saját családja sem.
Jancsi színpadra állt, és – a korabeli írásos dokumentumok szerint – 1000 dollárt kért havonta. A színpadra egyébként ketten álltak – Jancsi hegedült, felesége táncolt és énekelt.

Ezen kívül Clara kitalálta, hogy képeslapokat készíttet saját magáról. Rendszeresen dús idomaira feszülő
fehér ruhában fotóztatta magát – minden elképzelhető pózban. Azt akarta, hogy az egész világ gyönyörködhessen az akkor szépségideálnak számító idomaiban.

    A képeslapok világszerte roppant kelendőek voltak. Akkoriban rendkívül ritka volt az ilyen fotó vagy kép, ezek a lapok polgárpukkasztóak voltak. Voltak pikánsabb képek, amelyeken félmeztelenül fotózták Clarát, de azokhoz csak a párizsi fotósnál lehetett hozzájutni – nem is kevés pénzért.

Viszont nem sokáig, mert a párizsi törvényszék nyomozást indított az ügyben, majd ezeket a képeket el is kobozta.


A szerelem sajnos nem volt örökéletű: körülbelül tíz év után különváltak Clara nem volt hűséges típus. az 1900-as évek elejére megromlott a kapcsolata Jancsival.

Rövid időn belül Clara kétszer is megházasodott, a szőke ex-hercegné.Mind a kétszer egy-egy olasz férfihez ment hozzá. Padovában, 1916-ban halt meg magányosan és szegényen egy sötét hotelszobában. 43 éves volt. A helyi szegények temetőjében temették el.


Rigó Jancsi – miután Clara elhagyta – az Egyesült Államokba, New Yorkba utazott. Az East-Houston Streeten, a Little Hungary nevű étteremben hegedült. A vendéglő úgy reklámozta, hogy ott játszik a világ leghíresebb cigányzenésze. Viszont ott már nem volt akkora sikere, mint Európában.

Ami biztos, hogy 1905 februárjában ellátogatott az étterembe Teddy Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke is. Jancsi eljátszotta neki a Magyar Rapszódiát. Ez volt valószínűleg a legnagyobb sikere New Yorkban.

Rigó Jancsi 1927-ben halt meg New Yorkban, egy harlemi kórházban. Asztma és tüdőgyulladás okozta a halálát. A findagrave adatai szerint a Kensico temetőben temették el. A temető adatlapján ugyan Jancsi születési ideje nem stimmel, de ez azért van, mert nem tudták Amerikából beazonosítani, hogy pontosan mikor született.

A romantikus történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. Rigó Jancsi nevét nem csupán sütemény őrzi: egy 2004-ben létrejött angol rock zenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyőz.

 

A poszt elkészítésében nagy segítségemre volt a faktor.hu cikke és képanyaga.

Puding története

Ahány ország annyiféle puding.

A puding történetét kutatva jutottam erre a gondolatra

Ugyanis a magyar gyermekek által szeretett puncs puding szinte az egész világon ismeretlen. A belga családok általában a mély ét csokis pudingot szeretik. Míg a németek inkább a tej csokisat. Lengyelek általában a nagyon szilárd állagú „betonpuding”-ot szeretik a franciák pedig a krémesebb állagút. Az angol csemeték pedig a puding szó hallatán mindenre e gondolnak, ami édes csak a mi általunk ismert vaníliás édességre nem.

 

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a puding valós történetéről még nem is meséltem.

A pudingot már a középkorban is ismerték, ekkorra datálható az elnevezése is. A francia boudin elnevezés utal arra, hogy a középkorban még bélbe zárva készítettek a mai véres hurkához igen hasonlatos, sós pudingokat. A mi kultúrkörünktől kicsit észak-nyugatabbra, a Brit-szigeteken a mai napig készítenek veséből, vérből, adott esetben kenyérből pudingokat. De persze arrafelé is ismert az édes, desszertként funkcionáló puding. 

Nálunk ez a fajta, homogén, desszertként fogyasztható puding ismert és kedvelt.

A XVII. század környékén már az édes tejsodók is a puding nevet kapták, ezeket magukban vagy süteményekbe töltve ették. A puding persze nem európai találmány, ekkortájt már Ázsiában is jó néhány hasonló alapanyagokból és hasonló eljárással készített ételt ismertek. A 1840-es évek környékén kezdtek el pudingporokat előállítani, ennek legnagyobb piaca Amerika lett.

Az 1881-es Dobos c József szakácskönyv már számtalan hideg pudingreceptet közöl, mint a legújabb konyhaművészet vívmányát. A 19 században a háziasszonyok gyakran illesztették be a család étrendjébe.

De hogyan készül?

Az édes, tej alapú pudingok esetében az alapot a tej és a cukor biztosítja, ehhez keverünk valamilyen zselírozóanyagot. A házi pudingnak maga a tojás is képes kellő állagot biztosítani, ám a forgalomba hozott pudingporok esetében már más a helyzet. A XIX. század közepén megkezdett amerikai sorozatgyártáskor a kezeletlen tojások általi megbetegedések kivédése érdekében kezdtek el más zselésítő anyagot használni. Ez az anyag lehet a zselatin vagy a kukoricakeményítő, illetve a tápióka. Ettől a zselésítő anyagtól lesz olyan ellenállhatatlanul remegősen krémes a pudingunk.

Tortakrémként is használható, sőt a gyümölcsös piskóták esetében kifejezetten szeretett töltőanyag, hiszen megköti a ráhalmozott gyümölcsöt, és sokkal könnyebb, mint egy vajkrém vagy tejszínes krém

Karácsonyi puding:

Utolsó gondolatként még megemlíteném az angolok hőn szeretett karácsonyi pudingját, amit értelemszerűen karácsonykor készítenek, cirka 10-12 óráig főzik. Szilva az alapja a mai pudingnak, de régebben még birkafaggyút és báránybelsőséget is tettek a karácsonyi puding nevű süteményükbe

Váncza József és a Váncza sütőpor 1 rész

Dr. Oetker életéről és a cég történetéről már olvashattatok a blogomban. Azonban most egy másik nagy márkáról a riválisáról lesz szó, mint ahogy a cikk címe is mutatja Váncza József és a Váncza sütőpor.

Kezdjük ott, hogy Váncza Józsefnek volt egy jó szlogenje, ami nagy segítség volt az eladásnál:
"Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!" - máig ismerősen cseng az egyik legnevezetesebb magyar reklámszlogen, mely a 20-as évek végén született.
Akkoriban a háziasszonyok a sütéshez-főzéshez elsősorban a széles körben elterjedt német Oetker termékeit vásárolták. Többen kísérleteztek az Oetkerhez hasonló termékek hazai alapanyagú előállításával, közülük Váncza József érte el a legnagyobb sikereket, aki sziporkázó reklámötleteivel gyorsan ismertté tette termékeit.

1922-Kisérletezés a kezdeti időszakban

 Ifj.Váncza József - az 1904-ben Miskolcról a fővárosba költözött patikus apja szakmáját követve - 1924 június 30 -án átvette diplomáját a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetemen , okleveles gyógyszerészként édesapja patikájában dolgozott..
A  Kálvária téren. Idejártak az asszonyok szépítőszerért, készült itt üdítő- és habzó por, de itt árulták az üzemanyagot is az első automobilokhoz.

Különféle kísérleteket folytatott. Elsősorban élelmiszer-vegyipari kísérleteket, majd puding- és parfé porokat, vaníliás és citromos cukrot, különféle tápszereket készített, amelyeket jobb híján, a családján próbált ki.

Már az egyetemen is kitűnt kísérletező kedvével, így érthető, ha a VIII. kerületi üzletben is tovább folytatta vegyipari kutakodásait: zárás után beült a laborba. A családi firma kezdetben, a VIII. kerületben, a mai Korányi Sándor utca 28. szám alatt működött. Itt természetesen nem csak élelmiszer ipari cikkeket, hanem vegyészeti termékeket is előállítottak.





 A család nevéhez fűződik az első magyar technológiával készült leves kocka, mely az 1928-as megjelenés után hamarosan 24 ízben került a boltokba.

Az ifjú,1925 tavaszán jegyezte be első önálló vállalkozását, azonban ez év szeptemberére már társult Feigl Gyulával, aki később nevét Fóthy Gyulára magyarosította. A firma termékeinek grafikáját 1925 márciusában védték le. az általuk alapított köz kereseti társaságot , amely a Váncza és Társa elnevezést viselte , Cg. 29.937 irattári szám alatt regisztrálták 1925. március 30-i hatállyal.  A bejegyzést elrendelő végzés kelte és száma 1929. január 22., Cg. 29.937/3. A cég sütőport , vegyipari és vegyészeti cikkeket állított elő , illetőleg ezen termékek kereskedelmével foglalkozott.


Ez a tevékenység körülbelül másfél évig ment , de nem bizonyult rentábilisnak , így - mielőtt teljes anyagi csődöt jelentett volna - még idejében abbahagyta.



1925-Az első siker

Első, leghíresebb és máig a cég védjegyének tekinthető találmányuk a sütőpor volt. A Váncza sütőkrémpor két esztendő alatt meghódította a magyar konyhákat - annak ellenére, hogy dédnagyanyáink már korábban is számtalan hasonló termék közül választhattak..Ekkoriban már széles körben elterjedtek a különféle tápszerek , a háziasszonyok leginkább a Német Oetker , a Svájci Nestlé , a Győri Koestlin vagy a piacvezető Dr Wander ,,Dawa " márkájú termékeit vásárolták.
A mai Korányi Sándor ( akkor: Ludoviceum ) utca 28. alatti földszintes házban ( középen állt a keverő) . Itt gyártotta a Váncza-sütőpor mellett a Váncza-vanilincukrot , és később a Váncza-krémport (pudingport) is. Korához képest is kiemelkedő üzleti érzékét és vállalkozókészségét teljes mértékben kamatoztatni tudta,"


1925. március 13-án vetetett lajstromba "Váncza sütő-krémpor" néven. A csomagoláson máig használt, piros pecsétviaszba nyomott védjegyüket 1925. szeptember 7-én a 49 197-es szám alatt lajstromoztatták. A központi védjegyértesítőben 1925. március 13-i hatállyal , a 48.719 bejegyzési szám alatt lajstromozták a Váncza termékek grafikáját .

A Les  Marques internationales című francia folyóirat 448. oldalán közli , hogy Váncza József cége részére az 1925. március 13 -án 48.719 regisztrációs  szám alatt Magyarországon lajstromozott megjelölést 1925. augusztus 10-én 43.277 regisztrációs szám alatt nemzetközi védelemben részesítették.

Váncza sütőporhoz adott apró receptes papír:

Történelmi utazásunk Váncza József életében itt egyenlőre véget ért de egyszer még folytatjuk tovább az első sikerek utáni évekkel mikor igazi gyáros emberré nőtte ki magát.

A poszt elkészítésében két könyv volt a segítségemre az eggyik a Váncza József által írt mi süteményes könyvünk a másik pedig a családja életéről szóló Verrasztó Gábor által írt könyv a Váncza család.