Stühmer gyár története 2

A jó múltkorában elkezdtem mesélni Stühmer Frigyes gyáráról.S eljutottunk a Stühmeristákig.

Most folytassuk tovább az államosítással.

Államosítás:

1948-ban a csokigyárat államosították, a Stühmer-birodalomból lett később a Budapesti Csokoládégyár. Címerében továbbra is megjelenítette a Stühmer-féle csókát. A korízlésnek megfelelő új termékek születtek: például az Űrhajós szelet vagy a Mitugrász csoki, a Budapest szelet, ami a budapesti látványosságok fotóival díszített papirosba burkolt keserű csoki volt.

Stühmer Géza és a többiek külföldre távoztak. ’92-ben az üzem a Stollwerck cég tulajdonába került. Csak Tibi és a konyakos meggy tartja még magát.

Jelen:

Az új tulajdonosok korszerűsítették a gyártást, és bár sok kedvelt Stühmer márka jogáról lemondtak, a Tibi 

megmaradt náluk, és egész termékcsaláddá bővült. Jelenleg 15 különböző íz között válogathatunk, s az édesség megtalálható drazsé, csokoládé figura és szaloncukor formában is. A gyár által nem kívánt márkák gyártási jogát 2008-ban egy egri cég megvásárolta. Így most is kapható a Melódia szelet, az Arany desszert, a Stühmer Rózsa és a Százszorszép.

  

A mai épület a Szentkirályi utcában megvan, jó állapotban látható. Szépen felújítva, irodaházként funkcionál.

Érdekességek a cégről:

A Stühmer-termékek csomagolását és a plakátjait a legkiválóbb iparművészek tervezték

A Stühmer-desszertesdobozokat, -bonbontartókat és -csokoládépapírokat a múlt századelő kiváló iparművészei tervezték: Jeges Ernő, Lukáts Kató, Mallász Gitta és Szirmay Ilona. A lányok ilyen dobozban őrizték akkoriban leveleiket, titkaikat.

1930-ban készült Stühmer-órarend, ami reggelire kakaót, az iskolába menet cukorkát, tízóraira fruttit, vacsorára csoki darával megszórt tejberizst, esti ima után pedig csokit ajánl, természetesen mindegyiket a gyár termékei közül.

Jancsi és Iluska

A dívány.hu oldalán találtam egy szép történetet ami a gyárhoz kapcsolódik ezt változtatás nélkül közlöm is:

A szívszorító történet szerint a második világháború idején egy magyar legény beleszeretett egy magyar leányba. Akkora volt a szerelem, mint az államadósságunk, mikor is a legényt behívták katonának. A legény elkeseredésében elszaladt, és vett egy Jancsi és egy Iluska porcelánozott csokifigurát, majd elbúcsúzott szerelmesétől. A lány gondjaira bízta a Jancsi figurát, ő pedig kivitte a frontra a maga Iluskáját. 

Megígérte, hogy visszajön, és akkor elveszi a lányt feleségül. Teltek múltak az esztendők, és a lányt férjhez adták a szülei, nem tudtak már tovább várni a katonára. Nyolc évvel a csokoládéfigurák vásárlása után a katona kiszabadult a hadifogságból, és hazatért. A történetnek azonban itt nincs vége. Mivel a Csokoládé Múzeum a 90-es években akciót hirdetett: „hozza be régi csokoládés dobozát, régi csokipapírjait, cserébe kap friss csokit”, egy napon egy idős úr kopogtatott be az ajtón, kezében egy Jancsi csokoládéfigurával. 

Az az úr volt, aki elvette a katona kedvesét feleségül. Annyit mondott csak, miután átadta a Jancsi figurát: „Évtizedekig én törölgettem róla a port, most már törölgessék maguk”. Az egykori katona viszont valahogyan tudomást szerzett arról, hogy az általa ajándékozott Jancsi figura a Csokoládé Múzeumba került, így fiával beküldette a maga Iluskáját is, azzal az üzenettel: „Ha ilyen hosszú ideig nem lehettek egymáséi, akkor legalább a múzeum vitrinjében találják meg a boldogságot.”

 

Ennyi lenne a Stühmer manufaktúra és gyár története. Ezzel a cikkel egyenlőre a blog is bezár egy picit és elmegy pihenni. Hogy pár hónap múlva újabb történetekkel kibővülve folytassam a munkát. és a blog írását.

Stühmer gyár története

Kedves olvasó sajnos egy időre a sparhelt blog megáll egy picit pihenni és feltöltődni és új cikkeket készítek.

De addig is itt az utolsó nagy nyári két részes sorozatom. A Sparhelt blogon eddig bemutattam a 20 század két leghíresebb sütőpor gyárosát. Azonban egy jó süteményhez nem csak sütőpor kell, hanem jó csokoládé is.

Éppen ezért ismerjétek meg Stühmer Frigyes történetét a magyar csokoládé gyártás atyját.

Kezdetek:

 A Stühmer gyár története 1868-ban kezdődött a Józsefvárosban, Stühmer Frigyes irányításával, aki a cukorkakészítés mesterségét Ludwigslustban sajátította el a Schulze és Társa cégnél. Huszonöt évesen Nagy Ferenc felkérésére tért haza, hogy átvegye az Ősz  ma a Szentkirályi utca 8-ban található kis cukorkaüzemének vezetését. Alig telt el két év, és Stühmer megvásárolta az üzemet.

Az alapító

Kezdetben csak cukorkával foglalkozott, és feltett szándéka volt, hogy a káros festékekkel kevert, az egészségre ártalmas cukorkákat kiszorítja majd a piacról. Majd pár év elteltével elkezdte a szaloncukor nagyüzemi gyártását, készített csokoládé bonbonokat, karácsonyi és húsvéti figurákat is. Itthon akkoriban nyílt tűzön, üstökben főzték a cukrot, amíg az nem karamellizálódott, enyhén barna nem lett. Frigyes vezette be először Magyarországon, hogy a finomabb minőség érdekében zárt üstben és gőzzel készítsék az édességet. Még saját kazánt is felszereltetett az akkori Ősz utcában.

1883-ban épített csokoládégyárat is, és ő volt az, aki meghonosította Magyarországon, a nagyüzemi csokoládégyártást. Drezdából gőzgépeket hozatott, megteremtette a hazai csokoládégyártást. Még Kugler Henrik is tőle vásárolta a csokoládé mártó masszát. 1885-ben a Budapesti cukrászdájába

Sikerrel szerepelt többek között 1885-ben a Budapesti Általános Kiállításon, ahol munkásságát I. Ferenc koronás magyar érdemkereszttel ismerte el. Ám fiatalon, a gyáralapító a túlhajszolt munka miatt negyvenhét évesen meghalt. .  Hat kiskorú gyermeket hagyva hátra. Özvegye és sógora, majd később kisebbik fia (a nagyobbik, ifjabb Stühmer Frigyes gyerekorvos lett), Stühmer Géza fejlesztette tovább az édes céget.

Tulajdonosváltás a cég újra virágzik:

Stühmer Frigyes felesége és annak testvére, Koob Géza takarékos gazdálkodással tudták csak megmenteni a gyárat a következő generáció számára. Amikor a másodszülött fiú, Stühmer Géza átvette az örökséget, úgy tűnt, elszáguldott mellettük az idő. A mentőövet az 1907-es ipartörvény jelentette, ami lehetővé tette, hogy állami támogatással a teljes gépparkot lecseréljék. Ekkor született meg a  fióküzlet-hálózat gondolata is. Első üzletüket a Margit körúton nyitották meg 1912-ben.

Hazai kirakat

Hazai bolt belső

Párizsi bolt.

Az országban a két világháború között aztán több mint hatvan fióküzletük és 150 lerakatuk nyílt, ahol angyalfejes pulton, tükrös vitrinből árulták az édességet. Párizsban és Abbáziában is működött Stühmer-lerakat.

Stühmerék találták fel 1934-ben a csokimikulás ősét, sőt a csokinyuszit is. Ez idő tájt, 1941-ben került először a boltok polcaira, a Tibi, amit az alapító dédunokájáról neveztek el.

 

A Frutti nevű gyümölcsös karamellát is ez a cég főzte ki, sőt a Zizit is.

Elindul a Szerencsi csoki gyár:

A cég - melyet a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet hozott létre - a 20-as évek derekán indult igazán fejlődésnek, amikor a svájci állampolgárságú Liechti Frigyes, a temesvári csokoládégyár korábbi igazgatója került az üzem élére, s nyomban korszerű gépeket és szakembereket hozatott Németországból.

Kezdetben továbbra is csak táblás csokoládét és kakaót gyártottak: 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett "cicás" kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral.

Igencsak meghökkentek a szerencsiek 1923-ban, amikor a városban két évvel korábban alapított Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy szép napon kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy tábla csokoládéval.

A Stühmeristák:

A csokoládégyár fejlődött, Géza megvette a Szentkirályi utcai palotát. A hátsó részben irodákat alakított ki a földszinttől a harmadik emeletig. A csomagoló- és raktárhelyiségek mellett a Stühmer-dolgozók itt kaptak szolgálati lakást. Itt élt Géza, a gépkocsivezető, a gyár lakatosa, itt a főmérnök, az ügyvéd, az egyik részvényes igazgató, valamint Singer bácsi, a viceházmester. Karácsonykor a ház minden lakója kapott a stühmeristáktól desszertet.

Ma a történetünk eddig tartott, de a jövő héten mesélek az államosításról és az utána következő időszakról. továbbá hozok pár érdekes történetet is a céggel kapcsolatban.

Dr Oetker márka logójának kialakulása

A mai egy rendhagyó poszt amit inkább emlékeztetőnek szánok az idősebb olvasóknak akiknek ismerős lehet az úgynevezett kislányfejes puding.

A márkajel kialakulása és változásai:

Dr. August Oetker szinte a kezdetektől fogva több védjegy jogosultja volt. 1893-ban egy habzó kupa szerepelt a termékeken, amely nem volt más, mint a patikus múltra utaló vegyészpohár, és a család neve. Később az ábrás logót már jelmondat is kísérte.

   Az első logó:           

                                                

 A második Kind féle logó:

1899-ben a cég tulajdonosa grafikusok számára kiírt egy tervező pályázatot. Számos munka érkezett, közülük Theodor Kind litográfus pályaműve volt a legmeggyőzőbb, amely Johanna lánya fejének sziluettjét ábrázolta. 1900-ban védjegyként bejegyezték a berlini Birodalmi Szabadalmi Hivatalban márkajelként a „Világos fej” emblémát. Az új védjegy 1901 után váltotta fel a vegyészpoharat.

Az ábra 1933-ban újult meg, a fej piros hátteret kapott. 1956-ban ismét apróbb változásokon esett át, de jelentősebben csak 2001-ben reformálták meg. Ekkor a régi védjegy kicsinyített mása köré került egy nagyobb ábra, amelynek közepébe beleírták a tulajdonos család vezetéknevét. Így Johanna Kind fejének sziluettje már több mint száz éve kíséri a márkát a cég termékein, és hivatalos kommunikációs anyagain.            

 

Az 1933-as kép    

 

legújabb Dr. Oetker kép

1952-Dr Oetker márkanév eltűnik Magyarországról

A Dr. Oetker tápszerművek kft az Élelmiszer Ipari Minisztérium nyilvántartása szerint 1952 okt. 17-én átalakult Budapesti Sütőipari vállalattá a Dr. Oetker KFT pedig a cégjegyzésből töröltetett. Két évtizeden keresztül a Dr. Oetker márka meg sem jelenhetett a magyar piacon.

Az egykori Conti utcai gyárat 1957-től már Budapesti Sütőporgyárként ismerték. Időközben az utcanév is megváltozott Tolnai Lajos utcára. Budapesti Sütőporgyár továbbra is a megszokott termékeket gyártotta egyre nagyobb választékban: sütőport, vanillincukrot, szódabikarbónát, szaliclyt, citrompótlót és C-vitamin drazsét álított elő. Ezekben az években jelent meg a jól ismert kislányfejes puding.

 Kép egy kislányfejes termékről:

 

A kislányfejes puding az 1990-es évek elején mikor eredeti nevén visszatért:

 

A kislányfejes puding ma: