2016. február 27., szombat

Cukrászdinasztiák 8



A múltkor elkezdtem mesélni a Ruszwurm cukrászda történetét.
A mai második egyben befejező részt egy kis aranyos történettel kezdem.

Emancipáció a cukrászdában:
A mai egyenjogúság a nők emancipációja nem egyidős az emberiséggel. Ezt mi sem példázza jobban mint ez kis történet amiből megtudhatjuk azt egy nőknek zárt világban Tóth Ferenc kivívta a lehetőséget hogy 5 nő levizsgázhasson cukrász szakmából ami akkoriban nem volt elfogadott.
Történt ugyanis hogy 1932 elején egy előkelő inas jelentkezett a cégnél: Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter Blanka nevű leánya, aki egy esztendőn át tanulta szorgalmasan az édességkészítés titkait. Korányi Blanka korábban főzőiskolát végzett.
Apja reggelente a Szentháromság téren vált el tőle, és sietett munkahelyére, a minisztériumba.
Nagyatyja pedig a híres belgyógyászunk.
Inastársai meghökkenve, de mosolyogva, és főleg kedvesen fogadták a méltóságos kolleginát. Az öreg inast, Mack Pált a kisinas-bárókisasszony először "inas úrnak" szólította. A közös munka, és a szigorú, de emberséges főnök mellett el kellett tűnnie minden különbségnek. Ruszwurmnál csak a szakmai helytállás számított. Így lett a megszólítás hamarosan az egyenrangú kollégának kijáró: Pali...

Korányi Blanka a sikeres vizsga után az egyik pesti újságnak azt nyilatkozta, saját példáján keresztül szerette volna megmutatni, a nőknek is van, helyesebben lenne helye e szakmában. Ugyanakkor a Cukrász Ipartestület határozottan elzárkózott a gyengébb nem felvétele elől.
A segédavatási ceremónia az inasév leteltével, 1932. augusztus 1-jén zajlott le Az Ipartestület teljes és tiszteletreméltó vezérkara színe előtt. Az avatást ünnepélyes bankett zárta, melynek fényképei ránk maradtak:



Korányi Blanka avató ünnepsége


Egyedüli kivételként említhető az az 5 nő, aki 1940-ig Blankával után vizsgázhattak. (Jakus Juliannát, Mérő Ágnest, Vendrei Erikát és saját leányát, Tóth Ilonát) .
Korányi Blankáról még egy gondolatban megemlékeznék:
A frissen avatott segédnek terve az volt, hogy vagy Magyarországon vagy Amerikában nyit majd üzletet, ha a szakmában megfelelő gyakorlatot szerzett.
Diplomata feleségként messzire került a szakmától is, hazájától is Nemrég halt meg látogatóútja során Budapesten.
Ruszwurm 1936-os halála után fia, Rezső mintegy százezer pengőért eladta Tóth Ferencnek a házrészét, a cukrászdát és a névhasználati jogot így mostmár nem csak főnök lehetett hanem tulajdonos is. A második világháború alatt az üzlet jórészt tönkrement. A harcok elültével a bolt már éppen magára talált, amikor 1951 elején államosították.
Ezután a cukrászdát pár évre bezárták. Amikor ezt a Vörösmarty cukrászda vezetői megtudták, megpróbálták átvenni a boltot, ám ezt az I.-XII. Kerületi Vendéglátó Vállalat igazgatója megakadályozta.
Az 1960-ban megnyitott üzletet a volt tulajdonosra, Tóth Ferencre bízták, ám őt rövid idő múlva lapátra tették. A megsárgult iratok szerint azt vetették a szemére, hogy a kis helyiség a még itt maradt arisztokraták találkahelye lett. Tóth Ferenc 1975-ben halt meg.


Ruszwurm cukrászda bejárata. Rátonyi Róbert színművész, Dalos László szerkesztő és Csákányi Lászó színművész. 1962-es kép a FortePanról.



A rendszerváltás után a Ruszwurm egy külföldi társasághoz került, majd a Szamos Marcipán márka névadójának, Szamos Mátyásnak fiai és unokái bérelték ki. Ők 1994-ben kerültek birtokon belül, amikor megvásárolták a cukrászdát...

Még egy érdekes történet a cukrászdáról.
Egy legenda még hozzátartozik a cukrászda történetéhez.
A második világháború előtt a Ruszwurm cukrászda falán kint állt ez a tábla amely büszkén mutatta hogy ez a cukrászda vagyis maga az épület nagy történelemmel bír ugyanis itt dolgozott az első cukrász.


 
Remélem élveztétek ezt a történetet is. Ha időtök engedi látogassatok el Magyarország legrégebbi még ma is működő cukrászdájába és egyetek egy ruszwurm krémest ami a cukrászda leghíresebb süteménye.