2016. január 15., péntek

Cukrászdinasztiák 2

Auguszt család 2 rész:



A múltkor már olvashattatok az Auguszt família kalandos életéről a második világháborúig bezárólag.
Ma arról olvashattok, hogy hogyan állt talpra a család a háború után és hogy hogyan élnek most.

De még előtte emlékezzünk meg Auguszt Elemérről is Auguszt József fiáról:
Auguszt Elemér /1912/ késői gyerek volt. A baráti Hauer cukrászdában töltötte inaséveit, majd őt is külföldre küldték tanulni. 

Londonban és Lisszabonban töltött éveket. 1945-ben egy bombatalálat tönkretette a Krisztina téri házat. Az ostrom idején mindent elloptak a Krisztina téri cukrászdából, néhány tárgyat azonban Elemér később felfedezett a bizományiban, és visszavásárolta őket. E. József ugyanis nagy műgyűjtő is volt, no meg amatőr szobrász. A legértékesebb képekkel díszítette a cukrászdát.

1947-ben a cukrászda újra megnyílt. 1948-ban Auguszt Elemér vette át az üzlet irányítását. 1951-ben államosították, és a családot kitelepítették Budapestről. A háború, hadifogság, majd az államosítás, kitelepítés után teljesen kisemmizve, újra felépítették az életüket.

Szuhay Balázs, a család jó barátja így emlékezik: „Az Auguszt család úgy járt, mint vendégeik: kitelepítették őket. Csak míg a vendégek végzésén az állt: horthysta miniszter, horthysta katonatiszt, horthysta táblabíró, horthysta tőkés, addig Auguszt a horthysta cukrász kitüntető címet kapta. Amiben persze némi igazság is lehetett, hiszen - legjobb tudomásom szerint - a kormányzó családja is az ő süteményeiket kedvelte leginkább.

Így esett, hogy 1951-től 1953-ig a legjobb budai cukrászda 200 kilométerrel odébb, a Borsod megyei Taktaszadán üzemelt - igaz, nem hivatalosan. Minthogy a sors különös szeszélye folytán magam is ugyanabban a faluban élveztem a kitelepítés fanyar örömeit, tanúsíthatom: Auguszt még a sorscsapásokat is meg tudja édesíteni. Úgyhogy míg mások a kitelepítés keserű kenyerét ették, mi a kitelepítés Auguszt süteményeit majszolgattuk.”

Mikor Auguszt Elemér, majdnem 40 esztendővel ezután, 1989-ben unokáival visszalátogatott egykori kitelepítésének helyére, s a falu főutcáján sétálgatva egy kapun kijövő nagymama korú nénit felismert, megszólította: „Mariska néni, megismer-e, tudja-e, hogy ki vagyok?” A fejkendős néni egy pillanatnyi gondolkodás után mosolyogva válaszolt: „Hát hogyne tudnám, maga az a pesti cukrász.”

Auguszt Elemér azonban egy idő után visszaszökött a fővárosba, és egy jóakaró révén „feketén” a Váci út elején, a Kossuth cukrászdában kapott munkát.
1957-ben a piaccal szemben megnyitották a Fény utcai üzletet.
A negyedik generáció Auguszt Olga /1949/ és József/1951/a hetvenes években szerezték meg a cukrász szakmai képesítést. Azóta is ez a hívatásuk, a két Auguszt két külön cukrászdát üzemeltetett 2003- ig. 

Huszonhat éve Auguszt József vezeti a Fény utcai cukrászdát. 


Testvére, Auguszt Olga pedig 1993-ban önállósult, és a Kossuth Lajos utcában kezdte meg a mai cukrászda elődjének üzemeltetését. 


Majd bekapcsolódott az ötödik generáció. Az ötödik generáció is kitanulta a cukrászmesterséget. József fia, Olivér és Olgai lányai, Auguszt Arató Auguszta/1974/, és Auguszt Arató Flóra /1980/ is végzett cukrász. Igaz, az utódok tevékenysége nem volt annyira egyértelmű, ők más területeken is kipróbálták magukat, de végül mindenki a családi hagyományt követte. Jelenleg Flóra vezeti a megújult és kibővített belvárosi cukrászdát, Auguszta pedig a 2001-ben alapított Farkasréti Auguszt Pavilont.


Egy család, amely már 5 generáció óta őrzi a mesterségbeli tudást, a hagyomány tiszteletét, a vendégek iránti előzékenységet 2011-ben Magyar Örökség Díjat kapott.

A család történetében voltak fényes és szürke idők is. Saját tulajdonú szálloda Abbáziában - és kenyérbélből sütött beigli a hadifogságban. Nagypolgári pompa a Krisztinavárosban - és Taktaszadai kukoricaőrzés a kitelepítés idején (ahol egyébként épp egy Lévai János nevű gazda házába telepítették a budapesti családot). Hepehupák, ahogy minden család életében a huszadik századi Magyarországon. Csak vannak családok, amelyek szétesnek a sok balszerencse közt, és vannak, amelyek egyre erősebbek lesznek a megpróbáltatásoktól.


2 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik a cikke!Várom a folytatást

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen lessz még bőven ilyen és ehhez hasonló cikk kirakva. További jó olvasást kívánok.

      Törlés