2016. január 10., vasárnap

Cukrászdinasztiák 1

Auguszt család 1 rész:

Egy új sorozatot indítok most a blogon aminek a neve az hogy cukrászdinasztiák.
A sorozatban Magyarország leghíresebb cukrászdinasztiái lessznek akik a 19-ik században Magyarországon letették a mai cukrászat alapját.

A mai rész az Auguszt családról szól amint a címből ki is derül:



Egy a Tabánban nyitott cukorkabolttal indult minden:

Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni, földszintes házban indította meg „czukrászatát”.
Ebben a kis lakásban árulta a kezdetek kezdetén a család a cukorkáit és más édességeket.


                                                          Auguszt família fiukkal Józseffel
 Auguszt Elek 1881-ben halt meg agyvérzésben, a vállalkozást özvegye vitte tovább, nem feledkezve meg a harmadik fiúról, Józsefről, akit már húszéves korában munkára fogott.

József a krónika szerint ennek olyan nagyon nem örült. Becsülettel kitanult mindent, ami a szakmához kellett, sőt, valójában a művészi pálya vonzotta (az 1896-os millenniumi kiállításon elismerő oklevelet kapott az elrabolt lányt megmentő Szent László előtt tisztelgő szobráért).


A nagy újító színre lép:

Auguszt József /1875/ 1892-ben vizsgázott a szakmából a Gizella téri Vikus Cukrászdában. Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot a kor szokásának megfelelően.1905-ben átvette az üzlet irányítását. 1910-ben Auguszt E. József bérbe vette a Budai Polgári Kaszinót. A család 1916-ban új üzletet nyitott a Krisztina körúton.


                                                   Auguszt Elek és felesége és fiuk József

1942-ig Auguszt E. József és felesége fényűzően berendezett cukrászdát vezetett, amit a budai Gerbeaud-ként emlegettek.


A Budai Gerbeaud Krisztina tér 1


1922-ben megvásárolták a későbbi Auguszt pavilont (Hidegkúti út).

           
                                                        Az Auguszt pavilon Hidegkúti úton

A pavilonról:

Az Ország- Világ így tudósított az üzletnyitásról:

A budai hegyek paradicsomkert gyanánt övezik gyönyörű fővárosunkat.
De […] ha az ember kimenekül a természet eme panorámájába, nem találhat egy nagyobb színvonalú, előkelőbb ízléssel megalkotott helyet, ahol fáradtságának kipihenése mellett felüdíthetné lelkét. Ezen segített a most megnyílt Auguszt-Pavillon, mely igazán a főváros nyári szenzációs látványossága, amilyen nincs egyetlenegy fővárosnak sem. Képzeljék el olvasóink […] remek parkban, balzsamos, eget ostromló fenyvesek között a remek kis palotát, ahol a közönség kényelmet, gyors kiszolgálást és lelkének mindazt megtalálja, aminek szükségét érzi.”

A főbejáratnál fehér kesztyűs portás állt, délután szalonzene szólt, este cigányzenekar muzsikált. A pincérek – akik nem lehettek 170 centiméternél alacsonyabbak – frakkban szolgáltak fel. A kerti székekre kényelmes ülőpárnát tettek, hűvösebb estéken meleg gyapjúkendőt adtak a vendégeknek. A tejszínhabos sütemény 32, a krémes 24 fillérbe került. A rendeléseket „telefon útján is kívánatra” azonnal házhoz szállították. 
Auguszt E. József a Hidegkúti úton lévő Confiserie helyiséget 1923-ban étteremmel egészítette ki, miután megkapta vendéglősi iparigazolványát. A pavilonban mint cukrászdai fióküzletben a Krisztina téri műhelyben készült termékek közül, az étteremben a helyi konyha friss fogásai közül lehetett választani. Rózsa Miklós írja: „A környező tájban rejlő lehetőségeket az emberi léptékű díszítőelemekkel bravúros kertészeti megoldások hangolták össze. […]˝

A kertből virágokkal, pálmákkal szegélyezett, vörös kókuszszőnyeggel borított lépcső vezetett az épület főhomlokzatához csatlakozó széles felső teraszra, és onnan tovább az épület bejárati ajtajához. Az épületben egy cukrászda jellegű, és egy vacsorázó terem, a kettő között pedig uzsonna és vacsora felszolgálására egyaránt alkalmas kisebb terem volt. Ezeknek ólomszegélyes színes ablakai a kertre néztek.”

Az Auguszt nyári pavilonja a kor magas igényeit is messzemenően kielégítő, népszerű hely volt. Előfordult olyan tavaszi, nyári vasárnap, amikor a vendégek fogatainak, később autóinak nagy száma miatt a Hidegkúti útnak ezen a szakaszán külön ide kirendelt közlekedési rendőrnek kellett a forgalmat irányítania. Auguszt E. József vendégeit mindig szerény előzékenységgel, kiemelkedő udvariassággal fogadta. A déli forgalom óráiban és uzsonnaidőben mindig az üzletben (nyáron a Hidegkúti úti pavilonban) tartózkodott.

Az asztalok között végigjárva, mindenkit külön üdvözölt, akikkel ismeretségbe került, azoknak az asztalához le is ült néhány percre. Maga kínálta meg őket valamilyen süteménnyel. Auguszt E. József a vendégeknek szóló megbecsülését juttatta kifejezésre, amikor nem a szokásos öltözékben, fehér cukrászköpenyben, hanem fekete (nyáron világosabb) utcai ruhában fogadta őket.

Az 1936-os nyitáskor Auguszt E. József új látványossággal lepte meg vendégeit. Megbízta sógorát, Nemes Mihály (1866−1945) történeti festőt, hogy a vacsoratermet tegye hangulatosabbá. Mátyás király közeli nyéki kastélyától és vadaskertjétől ihletve Nemes Mihály nyolc nagyméretű vadászjelenetet festett. A vászonképek a terem lambériája és kazettás famennyezete közötti falat töltötték ki.

Az Első és Második világháború közben:

Az Auguszt-Pavillon az 1943-as idényben volt utoljára nyitva. A háború alatt megrongálódott Hidegkúti úti épület berendezése és felszerelése teljesen tönkrement
Auguszt József az első világháborúban volt a hadsereg hivatalos csokoládébeszállítója, de egyszer fent, egyszer lent: a Tanácsköztársaság minden szempontból felejthetetlen napjaiban csupán üzletvezetőként működhetett közre államosított üzletében, egy népbiztos simogató keze alatt.

Miután az élet visszatért a maga régi kerékvágásába, József szállodát vett Abbáziában (Opatija), később gyümölcsöst a zavartalan mandulaellátás érdekében: jó ötlet volt, mert jött a második világháború a maga rettentő élelmiszerhiányával, de mandulatej volt bőven, abból csináltak uzsonnakávét, egészen addig, amíg az Attila úti üzletet szét nem bombázták.

 A következő cikkben folytatom a család életéről a cikket a második világháborútól egészen napjainkig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése