2016. január 23., szombat

Cukrászdinasztiák 3




Kugler Henrik-Gerbeaud cukrászda 1 rész.




A cukrászdinasztiák következő mai részében rendhagyó módon egy olyan cukrász családról írok ahol nincs feleség sem gyermek az első nagy öröklésnél illetve váltásnak. De generációról generációra közös örökség mind a két szereplőnél a munka szeretete az elhivatottság és a szépérzék.

Kugler Henrikről szól a mai cikk aki annó a Gerbeaud cukrászdát alapította.

A cukrászcsaládok sokszor nemzedékeken át adták át egymásnak tudásukat, hogy aztán koruk híres, ismert alakjaivá váljanak. Így történt ez a Kugler-család esetében is. A soproni cukrászdinasztia második tagja, Kugler Antal 1847-ben Pesten nyitott cukrászdát. Soproni üzletét áthelyezve.

Fiát, Henriket (aki 1830-ban született) a kor szokásának megfelelően külföldre küldte, hogy ott gyarapítsa szakmai tudását. Az ifjú cukrász bejárta Európa városait. Többek között Párizsba is eljutott, ami már akkor is a cukrászdák fővárosának számított.

Kugler Henrik hazatérve előbb a József Nádor téren nyitott cukrászdát (1858), majd átköltöztette a Gizella térre (a mai Vörösmarty térre) 1870-ben, amivel az az akkori város közepébe került.

 

József Nádor téri cukrászda



A korabeli sajtó a megnyitás évében így írt róla: "Máris sok előkelő társaságot fogad ízléses szalonjában, hol a kitűnőleg szolgáltatott chinai és orosz théán kívül a theasütemények egy különös nemével Pesten a legjobb fagylaltot lehet enni."
 




Ez a nevezetes fagylalt nyáron az üzlet előtt, az utca kövezetére állított asztaloknál volt fogyasztható. Pesten először! 

   



A kép 1875-ös jól látható rajta jobb oldalt a cukrászda és a mellette álló jeges kocsi, amiből mérték a fagylaltot.

Még anekdotákba is bekerült a fagylalt:


"De már azt, hogy Deák Ferencz ezt a czukorból csinált jeget szopogassa, ugyan el nem hiteted velem"

Viccelődött Jókai Mór egyik hőse a fagylalttal egy anekdota gyűjteményben.

Lelkesen fogott a munkához, hamarosan híresek lettek teasüteményei - amelyekből mindig több tucatnyi fajtát tartott -, csokoládés kávéja, cukorkái, bonbonjai, fagylaltjai és nem utolsó sorban az apró, papírtálcára helyezett kis torta, a mai mignon. Ez utóbbi készítését ő honosította meg Magyarországon.







(Jobb oldalt Kugler Henrik képe bal oldalt élete nagy főműve amit méltán elismert mindenki és használt)



A pazar kínálat és a kellemes hangulat mágnesként vonzotta a híres látogatókat. Ide járt Deák Ferenc, Andrássy Gyula, de többször is meglátogatta Erzsébet királyné (Sissy) és Liszt Ferenc is. Külön ünnepet jelentett a cukrászda számára, ha Liszt Ferenc Bayreuthból vagy Rómából Pestre érkezett. Kugler cukrászata folyton fejlődött, és készítményei olyan világhírre tettek szert, hogy a külföldi királyi udvarok estélyeire, sőt menyegzőire is ő szállította a süteményeket

Kugler olyan tekintélyt szerzett, hogy nem számított Pesten jó segédnek, aki nem dolgozott még nála.


Az egykori Gizella, ma Deák Ferenc tér 1902-ben; háttérben a Gerbeaud épülete, az egykori Kugler Cukrászda látható



1884-ben elterjedt a hír, hogy Párizsból hozott egy cukrászt. A cég az 1885-ös kiállításon egy karamell vázát állított ki, melyben cukorból készült virágok voltak: ez szakmai körökben nagy feltűnést keltett, mert el sem tudták képzelni, hogy ilyen művészi munkát lehessen cukorból alkotni.

Aztán kitudódott, hogy a svájci cukrászt, aki ezzel díszoklevelet szerzett, Gerbeaud Emilnek hívják. Az azonban csak később várt ismertté, hogy át is vette a céget, már az 1884-85. évi tiszta jövedelem 90 százaléka Gerbeaud-t illette.

De ne szaladjunk ennyire előre.

Mert ma ugyan ennyi fért a cikkbe de a java még hátravan.

A következő cikkhez is jó szórakozást kívánok.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése