Cukrászdinasztiák 5

Az eddigi cikkekben már megismerhettük a Gerbeaud cukrászda első 30 évét most jöjjön a maradék 100:

Gerbeaud Emil az 1896. évi millenniumi kiállításon bemutatta korszerű csokoládégyártási eljárását.

1897-ben megkapta az Országos Iparegylet aranyérmét. Az 1898. évi brüsszeli és az 1900. évi párizsi Világkiállításon már, mint zsűritag szerepelt. Ennek elismeréseként kapta meg a magyar Ferenc-József rendet és a francia Becsületrendet Egyetlen svájci-magyar cukrászként büszkén viselhette a Francia Becsületrendet. Az Országos Iparegyesület cukorkagyártási szakosztálya 1903-ban választotta elnökévé. 1907-ben a nemzetközi sütő- és cukrászipari kiállítás elnöke lett.


Csokoládégyáráról:

1886-ban az üzletet kisebb csokoládégyárral bővítette.

1904-ben a csokoládégyárat a Duna utcába telepítette át. 1909-ben megvásárolta és korszerűsítette a fiumei csokoládégyárat. 1919-ben pesti és fiumei üzemét a Dohány utcai gyártelepen egyesítette.

Gerbeaud pályafutása rohamosan ívelt felfelé. Munkásságának 25. esztendejében, 1909-ben, a Budapesti Székesfővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének közgyűlésén Gerbeaud Emilt az Ipartestület örökös díszelnökévé választották. Gerbeaud Emil és felesége ugyanebben az évben 6000 koronás ösztöndíj - alapítványt létesített: "melynek kamataiból évenként egy cukrász, cukorkakészítő vagy csokoládégyáros alkalmazott szakmájában való tökéletesedése céljából külföldi tanulmányútra kiküldessék".

A cukrászda mai arcát az 1910. évi nagy felújítás során nyerte el, - akkor még - Gizella téri belső berendezésének terveit Darilek Henrik, korának jelentős iparművésze készítette. Többféle nemes faanyagot, márványt és bronzot használtak fel. A mennyezetet XIV. Lajos korabeli rokokó mintázatú stukkók díszítik, a csillárok és a falikarok Mária Terézia stílusában készültek.

A Kugler idejében már meglévő csavart lábú francia asztalok mellé Gerbeaud a párizsi világkiállításról szecessziós asztalokat hozatott.

A Gizella téri üzletről 1917. januárjában ezt írták: "ama egyetlen budapesti hely, amelyet szilárd sziklaként még a háború viharos hullámai sem bírtak megingatni".

A nehéz háborús éveket átvészelve Gerbeaud Emil 1919. november 8-án hunyt el.
Halála után az üzletet és az üzemet felesége irányította

Felesége egészen 1940-ig vett részt az üzlet vezetésében, megőrizve annak magas színvonalát.

Aki még 84 évesen is reggel 9-től este 9-ig az üzletben tartózkodott, biztosítandó a magas színvonalat.

Tőle így búcsúztak a kortársak: "Nem ül ott többé tejszínhab-fehér hajával, selyemruhájában a kassza mögött, hogy ellenőrizze, szabályszerű és ízléses-e a habos kávé a nemes porceláncsészében, és hogy eléggé ragyog-e az ezüsttálca csokoládé alatt".

Alkalmazottaikat mindig megbecsülték: az egyedülállóknak munkásszállás állt rendelkezésükre teljes ellátás és házi mosoda biztosításával. Ennek megfelelően a munkaerő fluktuációja ismeretlen fogalom volt, ahogy a legtöbb cukrász a tanulóévek után egész életén át ott dolgozott.

Gerbeaud Emil érdekes és színes egyéniség volt. Szakmai sikereinek titka abban rejlett, hogy szigorúan ügyelt készítményei minőségére, tetszetősségére. Megesett például, hogy saját kezűleg roncsolta szét a puncsos mignonokat, ha azok színárnyalata nem volt számára megfelelő. Művésze volt hivatásának. Pompás üzletébe francia szellemet és párizsi hangulatot varázsolt, az arra akkoriban amúgy is fogékony pesti közönség ízlését fejlesztve. Megjelenésre elegáns, természetre nagyvonalú és előzékeny volt. Kortársai tanítómesterük ként tisztelték, hírneve szinte az egész világot bejárta.

1948-1984-ig a "Vörösmarty" nevet viselte a patinás cukrászda, sajnos ebben az időszakban átháltak az ipari nagy termelésre, ami sokat ártott a cég hírnevének.

Hiszen előkelő társaságok cukrászdájából tömegétkezdét csináltak a kor szelleme nyomán.

 

Vörösmarty cukrászda.

 1984. márciusától a budapesti belváros szívében ismét ott ragyog a bejárat fölött a "Gerbeaud" felirat.

1995-ben Erwin Müller német üzletember tulajdonába került a Gerbeaud-ház. Az új tulajdonos 1997-ben, egy teljes évig tartó rekonstrukcióval - miközben egyetlen napig sem volt zárva a cukrászda - felújíttatta, és ha lehet, még szebbé varázsolta, mint valaha volt.

 

Gerbeaud ma

A Gerbeaud-ház a Vörösmarty téren ma a vendéglátás szinte valamennyi műfaját kínálja. Csábító süteményeket, megkapó, századeleji hangulatot a cukrászdában, saját Gerbeaud-sört az épület alagsorában levő, 220 vendég befogadására alkalmas, boltozatos Sörházban. A 50 fő részére kiépített, új Onyx étterem a Harmincad utca felőli bejárattal, egy valódi belsőépítészeti és gasztronómiai gyöngyszem.

A Gerbeaud vezetői által alapított Gerbeaud Gasztronómia Kft. 2004 óta vezeti a Gerbeaud Házat.

Az elmúlt majd másfél évszázad alatt a Gerbeaud Cukrászda falai között vendégként megfordult a társasági élet színe java és a politikustól a művészig szinte minden híres ember, aki akár rövid időre is a magyar fővárosba látogatott. Néhány impozáns név a vendégkönyvből: Erzsébet királyné, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, György és Edward angol királyok, még trónörökösként, Josephine Baker, a közelmúltból Diana hercegnő, Beatrix holland és Erzsébet angol királynők, Franz Vranitzky korábbi osztrák kancellár, Vacláv Hável volt cseh elnök, a sztárok világából pedig Madonna, Ralph Fiennes, Melanie Griffith és Antonio Banderas…

Kugler Henrik

Cikkem ezzel véget ért ám ezzel a Gerbeaud cukrászda nem.

Kíváncsian várom, mit hoz a jövő.

A következő cikkemhez is jó szórakozást kívánok.